Szerelem, futárral

Az érmihályfalvi Stubenbergek grófi fészke. Ma szociális gondozó, régi arculatát nem őrizték meg.

Lujza néni meséi

Kovács Lujza néni 1882-ben született Érmihályfalva azon részén, ahol az Érsemjén felé gördülő batárok, hintók látványa mindennapos volt. Földjeik egy része éppen erre az útra nézett. Abban az időben még kevés ház tarkállott ezen a részén. A Móka-parti kaszálók lenyúltak a „csíkfolyásig”, amelyek mellett a jó fekete földek is bőséggel jutalmazták a jó gazda keze munkáját. Lujza néni leánya, Eszter mesélte, hogy édesanyja az ötvenes években sokszor mesélt neki a század eleji semjéni úton robogó négyesfogatokról, amelyek a Szlávy, illetve a Fráter uraságokat hozták-vitték. Nagy volt ám a forgalom azon a köves úton. És nagy volt a Stubenberg-fészek felé vezető sikátoron is, mely éppen arról az útról kanyarodott fel a grófi kastély felé (a mai Oncsa-sor sarka). Az út mentén szorgoskodók sokszor láthatták a gyorsfutárok hátas lovait is, melyek leveleket továbbítottak a települések között.

Szlávy Gizella levele Fráter Gáspárhoz Érkenézből

Szerelem, futárral

Az érkenézi Szlávy kastély

Az 1800-as évek végén a Szlávyak kenézi kastélyban élt Szlávy Gizella hajadon is, aki később Fráter Gáspár mihályfalvi orvos jegyese lett. Egyik levelében, mely 1885. december 13-án kelt, így ír vőlegényének: „Kedves Gáspár! Én is ma kaptam nővérétől, Blankától levelet, amelyben engem testvéri szeretetéről biztosít. Nagyon jól esik nekem azt tudni, hogy szívesen és örömmel fogadnak családjokba. Kedves Gáspár, nevezzen engem Gizellájának, és nem fogok érte haragudni, ha maga úgy jobban szereti, hát maga most sincsen meggyőződve az én igaz érzelmeimről? Nem hiszi, hogy maga nekem úgy, mint eddig és ezután is mindig Kedves Gáspárom lesz… Most nem írok többet, mert a gyors posta elkésik, és majd eltéved a nagy hóba. Mindenkor szívesen lesz látva, csak jöjjön – elvárja és szívesen üdvözli jegyese, Szlávy Gizella.” És a gyorsposta sokszori fordultával Fráter Gáspár házasságra lépett Szlávy Gizellával, mely házasságból született Margit nevű leányuk és Jenő fiúk. Fráter Jenőről, még feljegyezték, hogy a második bécsi döntés után, 1940–1944 között Mihályfalva főszolgabírója volt.

Sütő Éva

(Részlet a Miről álmodnak az érkenézi romok? című írásból – Érmellék, szerelmem kötet 2013)

(Címoldal: Az egykori paprikagyár a semjéni út sarkánál, később az állami gazdaság épülete. Mögötte Stubenberg Pál úrilaka) (A régi érkenézi fotográfiákat Csorba Sándor, volt érsemjéni muzeológus bocsátotta rendelkezésemre)

Facebook