Szilágyi Ferenc Hubart: Virrasztó varázslat

Szilágyi Ferenc Hubart:

Virrasztó varázslat

Lángoló láthatár
üszkein fény alél,
domb mögül, völgy ölén,
álmosan kél a szél.

Nesztelen szürke árny
fák között jár vakon,
megpihen, s messze száll
bőregér szárnyakon.

Holdleány-kedvesem
vissza, mint szent tekint,
bűvöl és bájolog,
pőre szép melle kint.

Hangosan zúg a vér
szívüreg rejtekén,
bár szaván ingatag
csáberőt sejtek én.

Esti csend – éji hang,
talmi fény-vonzalom
álmain ébredés,
hunyni nem vonz alom.

Ott a tó fodra int,
s reszketeg ring a nád,
itt az ég szórja rám
millió csillagát.

(fotó: Szabó Szilveszter)

Facebook