Trianon és Temesvár évfordulóinak kettősségében tekintve hátra és előre

Trianon és Temesvár évfordulóinak kettősségében tekintve hátra és előre

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején meghonosított hagyomány jegyében 2020 elején is megrendezték Nagyváradon az újévköszöntő ünnepélyt. A január 11-i esemény megemlékezéssel és főhajtással kezdődött a volt egyházkerületi székház udvarában kialakított partiumi magyar történeti panteonban, a Trianon-emléktáblánál.

Itt elhangzott: tavaly a magyar Országgyűlés az idei esztendőt, a trianoni békediktátum századik évfordulóját a nemzeti összetartozás évének nyilvánította, s ennek különös rezonanciája van a Magyarország jelenlegi határain kívül élő magyar nemzetrészekben. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, mielőtt szervezete szempontjából megnyitottnak nyilvánította volna az emlékévet, felhívta a figyelmet az 1920-as országszakadás és honvesztés okozta trauma sokrétűségére és máig hordozott súlyos terhére, rámutatva ugyanakkor: Trianon gyógyításán össznemzeti erőfeszítésekkel szükséges munkálkodni, hogy a jelenben is tapasztalható önfeladás, lemondás, önsajnálat és amnézia, illetve az idegen érdekekhez való igazodás és megfelelési kényszer ne torkolljon újabb honvesztésbe. A püspök rövid beszédét követően több társadalmi szervezet és intézmény képviselője helyezte el koszorúját az emlékjelnél.

Az emeleti díszteremben Török Sándor Bihar megyei EMNT-elnök üdvözölte az újévköszöntő fogadáson megjelenteket, a nagyváradi és bihari polgári és egyházi élet nemzeti elkötelezettségű képviselőit és szolgálattévőit, valamint a távolabbról érkezetteket, köztük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács egyes vezetőit, a Partiumi Keresztény Egyetem elöljáróit és oktatóit, illetve Debrecen testvérváros felsőoktatásának képviselőit. Igei évköszöntővel Molnár Kálmán ny. esperes, volt szilágycsehi református lelkipásztor szolgált.

Évnyitó beszédében Tőkés László előbb a közelmúltra tekintett vissza, 12 évig tartó európai parlamenti küldetésének lejártával mintegy jelképesen is visszaadva megbízatását választóinak, kiküldőinek. Majd két nagy jelentőségű történelmi esemény összefüggésében osztotta meg gondolatait a hallgatósággal: „a felfoghatatlan igazságtalanság, a fogságba vettetés, az ország- és nemzetcsonkítás, a nemzeti gyász” centenáriumán, valamint a temesvári népfölkelés, a romániai forradalom 30. évfordulóján, ami „a háromnegyed századig tartó fogságból való megszabadulásnak, 1989 szabadító karácsonyának, a felszabadultak örvendezésének áldott ünnepe”. Bibliai metaforák ívében adott a továbbiakban politikai helyzetértékelést, a megtett utat és társadalmunk, nemzeti közösségünk jelen állapotát elemezve. Méltatta mindazokat, akik az elmúlt években önzetlenül teljesítették a templom-, ország- és nemzetépítés – egymással összefüggő – nemes feladatait, kijelentve: „Méltó és üdvös, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulóján ne a példátlan történelmi katasztrófánk iránti gyász uralja szívünket, hanem a jövőnek – Istennek és embernek – építsünk hajlékot, a megmaradásra. Méltó és üdvös, hogy Trianonból Temesvár felé haladva, további századok és harminc esztendők korszakain és szakadékain átkelve életerőnket sorvasztó szétszakítottságunkat a nemzeti összetartozás szilárd identitástudata és cselekvési stratégiája váltsa fel!” A szónok a világban és Európában zajló folyamatokra kitérve egyszerre fogalmazta meg aggodalmait és reményeit, annak tudatában, hogy „bármennyire is nehéz és viszontagságos: az ígéret földjére vezető útról nem szabad letérnünk – 1989 üzenete és tanulsága is ez”. A püspök végül Nagy László veretes szavaival kérte a Seregek Urának segedelmét az új esztendőben: „kérdésre választ / ő küldjön, / hogy hitem széjjel / ne dűljön, /adjon az Isten / fényeket, / temetők helyett / életet”.

Az EMNT elnöke után Filep Mária, az est díszvendége, a vasfüggönybontó 1989-es páneurópai piknik főszervezője a határok fölötti nemzetegyesítés ügye, a magyar nemzetpolitika feladatköre és a magyar értékek-hagyományok megőrzésének imperatívusza hármas összefüggésében mondott „elméhez és szívhez szóló” köszöntőbeszédet.

A továbbiakban átadták a Közjó Szolgálatában díjat a Laskovits István elnökölte Érmelléki Gazdák Egyesületének, amelyet Csomortányi István, az EMNP elnöke mutatott be és méltatott. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díját a 2019-es évre Gazda József erdélyi magyar író, művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező kapta, akinek szerteágazó, tartalmas, magas színvonalú és mélyen elkötelezett munkásságát Izsák Balázs, az SZNT elnöke méltatta. A kovásznai illetőségű 84 éves kitüntetett irigylésre méltó frissességgel és dicséretes szerénységgel vallotta meg köszönetmondásában, hogy ő csak tette a dolgát ott, ahová a Teremtő állította, úgymond a nemzet napszámosaként.

A himnuszok eléneklése és a koccintás előtt Kovács Zoltán volt egyházkerületi főgondnok mondott bibliai és irodalmi idézetekkel megtűzdelt új esztendei pohárköszöntőt. Az est során zenei momentumokkal Thurzó Sándor József brácsaművész, Brugós Anikó népdalénekes és tanítványa, Rejtő Dóra szolgáltak, játszott a Sanzon partizenekar.

Tőkés László, EMNT-elnök sajtóirodája

Facebook