Agrárkonferenciát tartottak Érmihályfalván
Az EMGE-Szövetség égisze alatt a partiumi gazdaegyesületek közös megállapodást írtak alá az Érmihályfalván megtartott III. Agrárkonferencián. Az egyezmény a falugazdász program közös működtetését, illetve a gazdaságfejlesztési terv megvalósításában való együttműködést célozza.
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége december 2-án, vasárnap tartotta III. Agrárkonferenciáját, ezúttal Érmihályfalván. Mint ismeretes, a Szövetség mintegy két tucat gazdaegyesületet tömörít magába a történelmi régiókból – a Partiumból, Közép- Erdélyből és Székelyföldről. Konferenciáikon szakmai és pályázati lehetőségekkel és modern technológiákkal ismerkedhetnek a mezőgazdászok, illetve különböző szakemberek előadásait is meghallgathatják, amelyek mind a földművelőknek, mint az állattenyésztőknek fontos információkkal szolgálnak.
A vasárnapi találkozón Csomortányi István, az EMGE-Szövetség elnöke köszöntötte az odasereglett gazdákat és szakembereket, majd átadta a szót Tiboldi Lászlónak, a Szövetség alelnökének, aki rövid köszöntőbeszéde után bemutatta a Magyarországról érkezett illusztris vendégeket. Jelen volt dr. Torda Márta az Agrárminisztérium főosztályvezetője, Sárközi Zoltán, a Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Nagyváradi Regionális Irodájának vezetője, Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet fejlesztési igazgatója, valamint Molnár Sándor Vésztő (Békés megye) polgármestere. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági bizottságának elnöke, Mátis Jenő is részt vett a gazdatalálkozón.
Elsőként dr. Torda Márta beszélt arról, hol tart a Kárpát-medencei falugazdász-hálózat kiépítése. Elmondta, hogy a határon kívüli magyar lakta területeken összesen 107 falugazdász áll a mezőgazdászok és az állattartók rendelkezésére, ebből Erdélyben 60 képzett szakember van máris felkészülve a feladatra. Felszólalásában sokadik alkalommal kifejtette: a falugazdász program támogatásával szeretnék segíteni a külhoni kis- és középvállalkozóikat, hogy az anyaországihoz hasonló szakmai hálózat álljon rendelkezésükre. Magyarországon jelenleg mintegy 650 falugazdász tevékenykedik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alkalmazásában.
Továbbá felolvasta a Külgazdasági és Külügyminisztérium levelét, mely levél ismertette, hogy 2016-ban megszületett egy gazdaságfejlesztési stratégia, amely első lépésként, a Maros megyei, azon belül is a Maros-mezőségi térség gazdasági megerősítését szolgálta. A stratégia kidolgozói és Magyarország Kormánya egyöntetűen azt tűzték ki célul, hogy úgynevezett pilot programként induljon el egy helyi közösséget célzó támogatási rendszer. Ennek a támogatási rendszernek a működtetésére és a későbbi programok összehangolására jött létre a Pro Economica Alapítvány.
Sárközi Zoltán a Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat nagyváradi regionális irodájának vezetője előadásában kifejtette: a romániai magyarság szülőföldön maradásának és egzisztenciális biztonságának egyik legfontosabb feltétele a fenntartható gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés hosszútávra szóló alapjainak létrehozása. Előadásában hangsúlyozta a romániai és magyarországi vállalkozások együttműködésének szükségszerűségét. Vetített képek segítségével prezentált hét olyan mezőgazdasági gépeket és felszereléseket gyártó céget, amelyekkel az iroda együttműködik, és amelyekkel segít megteremteni a kapcsolatokat.
Az ipari kenderre épülő korszerű gazdaság újjáépítése a Kárpát-medencében címmel Molnár György tartott előadást. A szakember szerint az ipari kender termesztésében nagy lehetőségek rejlenek, hisz a növénynek alig van olyan része, amelyet ne lehetne felhasználni, értékesíteni. A továbbiakban rámutatott, hogy csak akkor lehet gazdaságosan és fenntartható módon foglalkozni ezzel az ipari növénnyel, ha nagy területen termesztik, ezért szeretné az általa irányított kutatóintézet, hogy az egész Kárpát-medencét fedjék le
Molnár Sándor, Vésztő polgármestere szintén a kenderfeldolgozás hagyományairól szólt. Mint mondta, az említett ipari növény felhasználása jelenleg az aranykorát éri. Legutóbb éppen az autóipar fedezte fel. Mind nemzetközi szinten, mind a Magyarországra betelepült cégek esetében gyakran használják ezt az anyagot. A vésztői termelők és az ott működő üzem gyakorlatilag a növény minden részét (magját, olaját, szárát, rostját, a magpogácsát, ami a sajtolás után marad) hasznosítani tudják.
Az előadások után minden gazda feltehette kérdéseit az előadásokkal kapcsolatban.
A gazdatalálkozót Csomortányi István zárta be, megköszönve a jelenlétet, illetve a meghívottak közreműködését.
A konferencia végeztével a Partium régió hét gazdaegyesületének vezető tisztségviselői aláírták a falugazdász program közös működtetését, illetve a gazdaságfejlesztési terv közös megvalósítására irányuló megállapodást.
A konferenciát az EMGE-Szövetség szervezte, támogatta a Magyar Kormány a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete
