„Bezzegrománia” regionális sereghajtó befektetések tekintetében

Az elmúlt szűk másfél évtizedben tapasztalt pozitív mozgások ellenére arányaiban változatlanul Romániába érkezik a legkevesebb külföldi befektetés. Az onnan kifelé áramló beruházások tekintetében még nagyobb a lemaradás – olvashattuk a Magyar Nemzet tárgyilagos, tényszerű közlésében.

A lakosság számához arányítva változatlanul Románia bizonyul a legkevésbé vonzónak a befektetőknek Kelet-Közép-Európában. A Román Nemzeti Bank adataiból az derül ki, hogy befektetések formájában 2022 végéig ötmilliárd euró körüli értékben érkezett az országba magyar, bolgár, cseh és lengyel tőke. Ehhez képest a romániai cégek által az említett országokban végrehajtott beruházások értéke ennek a tizedét sem érik el, mindössze 420 millió euróra rúgnak.

Ziarul Financiar című pénzügyi-gazdasági lapnak nyilatkozó szerint Aurelian Dochia gazdasági elemző szerint ennek az aránytalanságnak a magyarázata abban rejlik, hogy a kommunista rendszerek összeomlásának pillanata jobb állapotban érte a térség országainak gazdaságát, mint amilyenben a romániai volt. Ezért aztán előbbiek gyorsabban alkalmazkodtak a piacgazdaság körülményeihez. „Hozzánk képest számottevő előnnyel indultak, és kezdettől fogva nagyobb bizalommal voltak irántuk a fejlett európai országok. A befektetések terén mutatkozó eltérések a gazdaságaink eltérő fejlettségét tükrözik. Az egy főre eső GDP terén megközelítettük őket, de a vállalkozói tapasztalat, hálózat tekintetében még nem. Egy gazdaságban nagyon sok múlik a cégek közti kapcsolatokon, az emberek vállalkozó kedvén, bátorságán” – fogalmazott a bukaresti gazdasági elemző.

Magyar előny

A magyar vállalatok – élükön a MOL-lal – 2,626 milliárd eurót fektettek be Romániában, a „szembejövő forgalom” viszont csupán 153,7 millió euróra tehető. Lefordítva: minden egyes, Magyarországon befektetett romániai euróra 17, Romániába irányuló magyarországi jut.

A legnagyobb aránytalanság Lengyelország viszonylatában mutatkozik: a lengyel cégek 1,066 milliárd eurót fektettek be a keleti szomszédnál, míg onnan elhanyagolható összeg, 3,1 millió euró áramlott Lengyelországba. Csehország esetében sem sokkal kedvezőbb a mérleg: a múlt év végéig befektetett 962 millió euróhoz képest Csehországba csak 8,4 millió Romániából származó euró érkezett. A mérleg Bulgária viszonylatában a legkedvezőbb, de ugyancsak deficites. A bolgár cégek romániai befektetései négyszázmillió eurót tesznek ki, míg a balkáni országba a romániai cégek 253,6 millió euró értékben invesztáltak. Holott a bolgár gazdaság a rendszerváltáskor aligha volt a romániai előtt, ám míg a bolgár piac nem volt vonzó a romániai cégeknek, a bulgáriai vállalatok profitálni akartak ennek a piacnak a közelségéből, tartja a már idézett Dochia.

Növekvő befektetések, nagy lemaradás

A Romániába irányuló külföldi befektetések volumene mindenesetre egyértelműen növekvőben van. Az Economedia.ro című portál szerint a 2021-es év végén 100,3 milliárd euróra rúgott a romániai közvetlen külföldi befektetések értéke, ez 2010-hez képest 91 százalékos növekedést jelent, abszolút értékben pedig 47,7 milliárd eurót. A fenti összehasonlítási körnél maradva: Csehországban 88 százalékos volt a gyarapodás, Lengyelországban 73, Bulgáriában 54, Szlovákiában 42, Magyarországon pedig 35 százalékos.

Ha azonban bárki azt a következtetést vonná le, hogy Románia élen jár a térségben a külföldi befektetések tekintetében, tévúton jár. Az alig feleakkora lélekszámmal rendelkező Magyarországra ugyanis 94 milliárd euró tőke érkezett beruházások formájában, a 11 millió lakosú Csehországba 185 milliárd, az 5,5 milliós Szlovákiába 55 milliárd, a 38 milliós Lengyelországba pedig 248 milliárd euró.

Románia lemaradása fő okaként a szállítási és a logisztikai infrastruktúra viszonylagos fejletlenségét tartja a szakma, de a közigazgatás és a versenyszféra digitalizálása sokat segíthet abban, hogy az ország vonzóbbá váljon a beruházóknak. Azt már említeni sem érdemes, hogy folyton változó törvényi környezet, a visszaszoríthatatlan általános korrupció és nepotizmus, valamint a politikai osztály kétes minősége szintén taszító tényezők.

Forrás: ehir.ro

Facebook
Érintő hírportál