Egy kis kuriózum Érmihályfalva ’30-as éveiből

Egy kis kuriózum Érmihályfalva ’30-as éveiből

Egy napilap hatvanéves jubileumi albumában találtam ezt a kis ismertetőt Érmihályfalva (akkori státusza szerint nagyközség) városáról. Most közreadom, persze kissé átírva a ma használatos nyelvre. A napilap természetesen a Nagyvárad nevű, az akkori megyeközpontban megjelenő legfontosabb kiadvány.

„Határ menti nagyközség, úgy tízezer lakossal, mely az impériumváltás következtében hátországának több mint a felét elvesztette, amihez hozzájárult a szomorú tény, hogy a leköszönő liberális kormány közigazgatási törvénye elszakította Bihar Vármegyétől és a Szilágyhoz csatolta. Sok ankét és memorandum született a visszacsatolás ügyében, de mivel a döntés politikai volt, megváltoztatni nem lehetett.
Érmihályfalván olyan jó a föld, hogy a gazdák dúsgazdagok lehetnének, ezzel szemben leírhatatlan a nyomor. Az általánosan rossz gazdasági viszonyokat még tetézte a tavaly megbukott Egyesült
Takarékpénztár és az Érmelléki Hitelbank R.T katasztrófája is.

L_-34230404Talán lassanként kiheveri Érmihályfalva a szörnyű csapást. Addig is a kereskedők, iparosok várják a szebb időket. A nagyközség jelentősebb
kereskedői: Rosenfeld Lajos és Adolf, Glück Lajos, Káhán Sámuel, Róth Dezső divatáru és rőfösüzletek, Grósz Lajos, Weisz és Fish, „Hangya” szövetkezet, Fisch Sándor, Kovách László a fűszer és vasszakmában. Az Ipartestület elnöke Dérer Mihály, aki az Iparos otthont magas nívóra emelte és éberen védi az iparostársadalom érdekeit.
Új bankok is alakultak. A Bihar megyei Takarékpénztár és Gazdasági Bank fiókot nyitott Érmihályfalván. Igazgatója Gál Ferenc. A Gazdasági Népbank is jelen van, igazgató Jakabovics Sándor.
A helyi Magyar Párt agilis és népszerű elnöke dr. Andrássy Ede orvos (dr. Andrássy Ernő szerk. megj.). Minden magyar ügy élén ott láttuk az évek során dr. Jakab Ernő ügyvédet és minden községi, közérdekű és magyar kisebbségi ügy lelkes pártfogója László Iván.

A hatóságok vezetői : Sabau V. Iuliu főszolgabíró, dr. Ghetie János szolgabíró. Községi jegyző a népszerű Popoviciu János, főbíró Szalay Lajos. A határrendőrség főnöke dr. Pop Eugen. Az egyházak vezetői : Végh József református esperes, Schönfeld Benjámin főrabbi, Szőke János római katolikus esperes, Pereni Emil
görög katolikus lelkész és Ciorogariu Terente görög keleti lelkész. Nagyvállalat kevés van Érmihályfalván, amelyek vannak is, stagnálnak.
Legfőbb ideje volna már Érmihályfalvára is egy kissé jobb világ, nyugodtabb, gondtalanabb élet…”

Írta mindezt 1930 nyarán, egy Farkas Emil nevű újságíró, ” A Nagyvárad hatvanéves jubileumi albuma 1870 – 1930 ” című kiadványban.

Közreadta Farkas László,

Nagyvárad

 

(Az eredeti szöveg némi sajtóhibával)

„Határ menti nagyközség, 10 000 lakossal. Az impériumváltozás következtében hinterlandjának több mint a felét elvesztette. Ehhez még hozzájárul a régi liberális kormány közigazgatási törvénye, amelynek értelmében Bihar megyétől, amellyel hosszú évszázadokig egybe volt forrva, elcsatolták Szilágy megyéhez. Ankétok és memorandumok voltak ebben az ügyben, vagy száz kísérlet történt a Biharhoz való visszacsatolás érdekében, de a tisztán politikai okokból hozott határozatot megváltoztatni nem tudták.

12312050_892984167475426_257048305_n Érmihályfalván olyan jó a föld, hogy a gazdáknak tenger pénze kellene legyenek, leírhatatlan a nyomor. Az általánosan rossz gazdasági viszonyokat még tetézte a tavaly megbukott Egyesült Takarékpénztár és az Érmelléki Hitelbank R.T katasztrófája is.
Talán lassanként kiheveri Érmihályfalva a szörnyű csapást. És az általános enyhülésnek meg kell már érkeznie.  Addig is a kereskedők, iparosok várják a szebb időket. Jelentősebb kereskedők: Rosenfeld Lajos és Adolf, Glück Lajos, Káhán Sámuel, Róth Dezső divatáru és rőfösüzletek. Grósz Lajos, Weisz és Fish, „Hangya” szövetkezet, Fisch Sándor, Kovách László a fűszer és vasszakmában. Az Ipartestület elnöke Dérer Mihály, aki az Iparos otthont magas nívóra emelte és féltő gonddal őrködik az iparostársadalom érdekeire.
A megbukott bankot a nagyváradi Bihar megyei Takarékpénztár és Gazdasági Bank fiókot nyitott Érmihályfalván. Igazgatója Gaál Ferenc, a Casa Noastra fiókjának d. Ghita, a Gazdasági Népbanké pedig Jakabovics Sándor, ez év folyamán alakította meg máros nagyszerú bankját dr. Bálint Miklós.
A Magyar Párt agilis és népszerű elnöke dr. Andrássy Ede orvos (dr. Andrássy Ernő szerk. megj.).
Minden magyar ügy élén ott láttuk az évek során dr. Jakab Ernő ügyvédet és minden községi, közérdekű és magyar kisebbségi ügy lelkes pártfogója László Iván.
A hatóságok vezetői: Sabau V. Iuliu főszolgabíró, dr. Ghetie János szolgabíró. Községi jegyző a népszerű Popoviciu János, főbíró Szalay Lajos. A határrendőrség főnöke dr. Pop Eugen.
Az egyházak vezetői: Végh József református esperes, Schönfeld
Benjámin főrabbi, Szőke János római katolikus esperes, Pereni Emil görög katolikus lelkész és Ciorogariu Terente görög keleti lelkész.
Nagy vállalat kevés van Érmihályfalván, amelyek vannak is stagnálnak.
Legfőbb ideje volna már Érmihályfalvára is, egy kissé jobb világ,
nyugodtabb, gondtalanabb élet…”

Facebook
Érintő hírportál