„Elengedhetetlenül szükséges a trianoni sebek begyógyítása”

„Elengedhetetlenül szükséges a trianoni sebek begyógyítása”

A Partiumi Keresztény Egyetem régi főépületének belső udvarán található Trianon emléktáblánál emlékezett meg Nagyvárad polgársága a trianoni békediktátum 101-ik évfordulóján. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt által szervezett eseményen beszédet mondott Tőkés László püspök, az EMNT elnöke, valamint Csomortányi István a Néppárt elnöke, EMSZ társelnök.

A Szózat eléneklésével kezdődő eseményen Nagy József Barna mondott rövid felvezető beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy száz év minden történelmi negatívuma ellenére él a magyar nemzet, van magyar élet Nagyváradon, van tehát okunk reménykedve a jövőbe nézni.

Tőkés László nagyívű történelmi visszatekintésében annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy az összetartozás ne csak üres jelszó legyen, hanem egymás szeretetében nyilvánuljon meg. Még ez a nagy tragédia is javunkra szolgálhat, ha Isten jóra fordítja, és mi igyekszünk szeretettel meggyőzni a gonoszt – mondta. Az EMNT és a Néppárt Trianon gyógyítására szövetkezett, és ezt a célt szolgálja a kettős állampolgárság intézménye is, és sok más nemzetpolitikai intézkedés. Nem szabad hagyni, hogy az emlékezetpolitikát kisajátítsák a szomszéd népek, nekünk igenis jogunk van szembenézni a múltunkkal és kimondani az igazságot Trianon ügyében.  Azért küzdünk, hogy saját honunknak érezhessük hazánkat, szembeszállva a kisantanti magyarellenes politikával, jogaink kivívásáért – hangsúlyozta.

Aktuálpolitikai síkon kitért arra, hogy a kormányon levő magyar érdekképviselettől joggal várható el a Trianon-törvény névvel elhíresült jogszabály hatálytalanításának megkísérlése, valamint a börtönben sínylődő székely politikai foglyok kiszabadítása is. Az EMNT elnöke egyúttal a győztes-legyőzött logikát meghaladó partneri viszony fontosságáról is beszélt, a magyar-román kapcsolat viszonylatában.

A beteges internacionalizmus ma is velünk él

Csomortányi István felszólalásában rávilágított, hogy tanulnunk kell a múlt hibáiból, ha nem akarjuk ismét elkövetni azokat, és elszenvedni következményeiket. Száz évvel ezelőtt a magyarság egyfajta alvó állapotban volt, míg minden más kisebb nagyobb nemzet élt a történelmi világrend változásának pillanatával és megszerezte önállóságát. A Néppárt elnöke szerint érdemes a párhuzamot a mai korral megkeresni, hiszen a beteges, romboló internacionalizmus gondolata ma is jelen van a Kárpát-medencei közbeszédben. Láthatjuk, hogy Nyugat-Európa mivé lett ennek az ideológiának a nyomán, ugyanakkor nekünk sem lehet okunk büszkeségre, jelen állapotunkat látva. Közösségünk többet fogyatkozott a viszonylagos, látszólagos szabadság három évtizede alatt, mint az azt megelőző hetven évben – fejtette ki.

A magyar érdekképviselet kormányzati szerepére kitérve rámutatott, hogy a kilencvenes évek erdélyi magyar közbeszédét meghatározó témák nem jelennek meg célokként. Nincs szó autonómiáról, nem beszélünk a román állam által finanszírozott erdélyi magyar egyetemről, nem téma a kulturális autonómia. A Szőcs-Beke ügy kapcsán nem csak a Nyugat, de az erdélyi magyar politikusok döntő többsége is hallgat, és a sor hosszan folytatható.  Csomortányi István felhívta a figyelmet arra, hogy nem csupán Trianon, hanem Kós Károly „Kiáltó Szó” című manifesztumának is évfordulója van. Ennek szellemében ismét magasra kell emelnünk az autonómia zászlaját, és az új transzilvanizmus eszközével, felelősséget vállalva magunkért mindent megtenni, hogy ne teljesedjen be rajtunk a Trianonban nekünk szánt sors – zárta a gondolatot a Néppárt elnöke.

A megemlékezés végén Török Sándor tolmácsolásában elhangzott Benedek Elek, „Unokáimnak” című verse, majd a rendezvény a Himnusz eléneklésével zárult.

B. B.

Facebook
Érintő hírportál