Falutorta és egyéb látványosságok Bélfenyéren
Augusztus 26-án és 27-én rendezték meg a bélfenyéri falunapokat, amelyet a Dél-Bihari Gazdák Egyesülete, a tenkei községi önkormányzat, a helyi Néppárt szervezete, valamint a helyi római katolikus plébánia támogatott. A kétnapos faluünnep a szórványmagyarság megmaradásának, hitének, nyelvének és kultúrájának megőrzése jegyében zajlott.
Alig száz esztendeje még 1500 fős magyar lakosság gazdálkodott az akkoriban virágzó településen, melynek lakói gyümölcsöző gazdasági és egyleti élettel tekintettek a 20. századra. Visszahozni az egykori gyarapodó falu képét, nagy kihívást jelent a lélekszámban folyamatosan fogyatkozó dél-bihari térség mindenkori közigazgatásának.
Az egykor színmagyar, pezsgő közösségi életet élő falura nemcsak az impériumváltás hatott negatívan, hanem az a tény is, hogy a második bécsi döntéssel Dél-Erdélyben volt kénytelen megmaradni magyarnak, a kommunista diktatúrában pedig az elszegényedés, az elvándorlás, az elöregedés és erőszakos asszimiláció nyomorította meg.
A Béli-hegyek nyugati lábánál található település egyébként azzal vonult be a történelembe, hogy 1703. szeptemberében Bóné András ezredes-kapitány és kurucai itt verték meg az aradi vár ellenük küldött rác katonáit. Az ősi magyar településen ma már alig ötszáz magyar őrzi töretlenül ősei hitét, nyelvét, gyarapítva ezáltal a dél-bihari szórványt.
S hogy felzárkózzanak az egykori pezsgő élethez, augusztus utolsó hétvégéjén 11. alkalommal szervezték meg a bélfenyéri faluünnepet, amely szombaton össznépi bulival indult a sportpályán, vasárnap reggel pedig bográcsos főzőversenyhez sorakoztak fel az ízek mesterei. S ha már faluünnep, a léleknek is meg kellett adni, ami a léleké, így ünnepi szentmisére és elsőáldozási szertartásra hívták a római katolikus plébániatemplom harangjai a híveket.
Délután labdarúgás, ügyességi vetélkedő, lovaglási lehetőség tarkította a programok palettáját. Majd az össznépi kóstolás következett, mivel el kellett dönteni, kinek az üstjében fortyogott a legízletesebb étek. A gasztronómiai megmérettetésre hat csapat nevezett be, a legízletesebb üst tartalma a Bihari Kuktáké (Bihar) volt, őket Feketeerdő csapata követte, harmadiknak pedig a bélfenyéri Laci koma bográcsosa volt a legkapósabb. Akik pedig „segítettek” az üstök tartalmának kiürítésében, jelképesen Szent István-kori pengővel fizettek a tál ételért, mely vásári pénzeket erre a célra készítettek a szervezők, ezzel emlékezve államalapító szent királyunkra.
Szintén délután, a focipályán felállított színpadon a tenkei Doina Crișului Negru, a Belényesújlaki Rezgő Néptánccsoport, valamint a Bélfenyéri Csillag Néptánccsoport verte a csizmaszárat, forgatta a szoknyát.
A koraesti órákban Mohácsi Brigitta szórakoztatta a közönséget, majd sor került a bélfenyéri falunapok leglátványosabb alkotására, a falunapi torta megszegésére. A „műalkotás”, akár csak tavaly, 2 méter hosszúra és 1,2 méter szélesre sikeredett, és amely idén is a Balogh család és más kisegítők keze munkáját dicséri. A torta 400 tojásból készült.
A tortakóstoló után a Melody zenekar húzta a talpalávalót, majd a tűzijátékig a nagyszalontai Gladiators Acustic Band koncertezett.
A szervezés Bélfenyér település önkénteseit, valamint Zahari Jakab főszervezőt dicséri, aki azt emelte ki, hogy a Dél-Bihari Gazdák Egyesülete a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával tudta a faluünnepet megvalósítani.
Zahari Jakab főszervező
