Közbirtokossági konferencia volt Érmihályfalván
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének szervezésében, a hét végén, szombaton került sor Érmihályfalván arra a közbirtokosságok meghívásával zajlott konferenciára, amelynek célja a szakmai kérdések megvitatásán túlmenően egy Bihar megyei közbirtokosságokat és azok tagjait tömörítő érdekvédelmi egyesület megalakítása volt. Jelenleg megyénkben a magyarlakta településeken mintegy negyven közbirtokosság működik. Érdekes módon, a közhiedelemmel szemben, a megye románok lakta részeiben arányosan több közbirtokosság tudott a 2000. év után újból megalakulni, ezek száma meghaladja a 140-et. E sajátosan Kárpát-medencei tulajdonosi forma alapja a területek, (főként erdő- és legelőterületek) közös birtoklása és használata azon szigorú feltétel mellett, hogy a közös földterületet a közbirtokosság nem adhatja el, illetve külső új tulajdonos csupán öröklés útján kerülhet a közbirtokosság tagjai közé.
A konferencián 14 közbirtokosság részéről voltak jelen. A bevezető előadásban Csomortányi István, az ÉGE ügyvezetője elmondta, hogy az egyesület vezetői fontosnak tartják a közbirtokosságok tagságának folyamatos tájékoztatását és a velük való kapcsolattartást, hiszen az egyik legértékesebb és a közösségeket összetartani képes, illetve hivatott, hagyományos tulajdonformáról van szó. A mai világban egyre nagyobb szerepet kellene kapnia a gazdák, földtulajdonosok szövetkezésének, közös munkájának, ehhez szemléletváltásra lenne szükség, mely a rosszemlékű termelőszövetkezeti rendszer miatt nagyon nehezen megy. A közös gazdálkodásnak lehetnének jó példái a közbirtokosságok, ám a folyamatosan érkező panaszok nyomán egyértelmű, hogy itt is rengeteg a gond és a visszaélés.
A jelenlévők bemutatták közbirtokosságaik helyzetét, akadtak pozitív, követendő példák is, ahol a tagságot folyamatosan tájékoztatják a gazdálkodás anyagi részleteiről is, és rendszeresen tudnak tűzifát, vagy pénzbeli juttatást biztosítani a tagoknak, ám a beszámolók többsége visszaélésekről, elmulasztott, vagy szabálytalan közgyűlésekről és az átláthatatlan pénzügyi gazdálkodásról szóltak. A jelenlévők azt is megfejtették, hogy miért van kevesebb közbirtokosság a magyarok lakta településeken. Többek egybehangzó állítása szerint maguk a községek elöljárói akadályozták azok létrejöttét, példaként hangzott el a megyében hírhedtté vált Bors községi eset, ahol a korábban falvanként létezett közbirtokosságoknak összesen mintegy 800 ha területe nem került vissza az emberekhez, és az egyetlen, Bors településen az információk elhallgatása miatt késéssel megalakult közbirtokosság évek óta pereskedik vagyonáért, egykori területeinek javát már el is adta a polgármesteri hivatal. Ott is sok a gond, ahol maga a polgármester a közbirtokosság elnöke is, mint Szentjobbon vagy Hegyközcsatárban, vagy ahol a választott vezetők kívülről szólnak bele az egyesületek vezetésébe, mint Hegyközszentmiklóson, vagy Siterben.
A megjelentek hosszasan sorolták a különböző problémákat, az eltűnő műtrágyától a fiktív legelőtakarításokig, azonban a legégetőbb a tűzifa kérdése, különösen az utóbbi hónapok elképesztő áremelkedései után, hiszen a tagok a tulajdonrészeik után nem, vagy csak alig kapnak tüzelőanyagot.
A Székelyhídi Erdészeti Társaság részéről megjelent szakembert, az erdőtulajdonosokra vonatkozó törvényi szabályozás ismertetése után, a résztvevők hosszasan kérdezték az erdőmegőrzés díjától a kitermelésre és ültetésre vonatkozó szabályokon át számos fontos részlettel kapcsolatban, így a konferencia szakmai része a tervezett időkeret jelentős meghaladásával zárult. A megjelentek egyhangúlag jelentették ki, hogy szükséges egy a megye magyar közbirtokossági tulajdonosait és magukat a közbirtokosságokat is képviselő egyesület létrehozása. A konferencia végeztével a tapasztalatcsere és a kapcsolatépítés a felszolgált ebéd mellett folytatódott.
A konferencia létrejöttét az érmihályfalvi önkormányzat támogatta.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete
