Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának képviselői újra Romániába utaztak. Immár ötödik alkalommal vizsgálják a helyszínen is Románia kisebbségvédelmi vállalásainak teljesülését. Látogatásuk keretében június 28-án Nagyváradon találkoztak a Bálványos Intézet és az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) szakmai szervezetek képviselőivel, mely szervezetek árnyékjelentést nyújtottak be Románia államjelentése mellé.
Mint ismeretes, Románia 1995-ben ratifikálta az Európa Tanács keretegyezményét és a legutóbbi államlátogatás után, 2018-ban a tanácsadó bizottság éles kritikájában részesült a magyarok kisebbségi helyzete vonatkozásában. A Bálványos Intézet és az AGFI legutóbbi alkalomhoz hasonlóan idén is árnyékjelentés benyújtásával segítette a tanácsadó bizottság munkáját, hogy az minél valósághűbb képet szerezhessen a romániai magyarok kisebbségjogi helyzetéről.
Az egyórás nagyváradi találkozón Toró Tibor a Bálványos Intézet képviseletében, valamint Bethlendi András az AGFI képviseletében empirikus adatokon és konkrét jogeseteken keresztül több kiemelt problémáról tájékoztatták a tanácsadó bizottság képviselőit:
1. A román nyelv nem megfelelő oktatása és annak érettségin való számonkérése okán sérül a magyarul tanuló diákok felsőoktatáshoz való hozzáférése;
2. A vegyes tannyelvű iskolákban infrastrukturális szempontból jellemzően hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar osztályokban tanuló diákok;
3. A többségi lakosság oktatásából hiányzik a megfelelő interkulturális oktatás
4. A közigazgatási nyelvi jogok felügyeletének és alkalmazásának hiánya rendszerszintű;
5. A 2019-ben elfogadott új közigazgatási törvény jogvesztést eredményezett az 50 ezres kolozsvári magyar közösségben;
6. A Bálványos Intézet kutatás alapján széleskörűnek nevezhető a magyarellenesség jelensége Romániában.
Az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban a két szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar diákok lényegesen kevesebb és rosszabb minőségű tankönyvhöz férnek hozzá, mint román társaik, illetve mivel a magyar diákok ugyanazon feltételek mentén vizsgáznak a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán, mint román társaik, kisebb jegyeket kapnak, ami kihatással van arra, hogy mennyi diáknak van lehetősége a felsőoktatásban továbbtanulni.
Az oktatási infrastruktúra esetében a szakértők ismertették a tanácsadó bizottság tagjaival egy a vegyes iskolák felszereltségével foglalkozó empirikus kutatás eredményeit, amely alapján kimutatható, hogy a magyar osztályok által használt tantermek a román osztályokhoz képest kevésbé vannak felszerelve modern oktatási eszközökkel, így például okos táblával, internetkapcsolattal, számítógépekkel, projektorokkal és okostévékkel.
A fentiek mellett hangsúlyozták az interkulturális oktatás hiányát, melynek eredményeként a románul tanuló többségi társadalom tagjai hiányos és sokszor tendenciózus információkkal rendelkeznek a Romániában élő kisebbségekről, köztük a magyarokról.
A közigazgatási nyelvhasználat tekintetében a két szakértő részletesen bemutatta a közigazgatási törvény módosításának következményeit, felhívva a Tanácsadó bizottság figyelmét, hogy habár a Romániáról szóló 2018-as szakértői jelentés több ajánlást is megfogalmazott e tekintetben (többnyelvű utcanévtáblák, többnyelvű formanyomtatványok, a 20%-os küszöb csökkentése stb.), ezeket Románia mindezidáig figyelmen kívül hagyta.
Sőt, az új jogi keret bizonyos szempontból súlyos visszalépést is jelent, hiszen míg a 2019-ig hatályos 215/2001-es helyi közigazgatási törvény az 1992-es népszámlálás adatai alapján határozta meg, hogy melyek azok a települések, amelyek esetében érvényes a 20%-os küszöb, addig a 2019-ben elfogadott 57/2019-es Adminisztratív Kódex már a legutolsó népszámlálási adatok eredményeihez köti ezt. Ennek eredményeként olyan települések kerültek le a nyelvi jogokat kötelezően érvényesítendő települések listájáról, mint Kolozsvár, ahol majd 50 ezer magyar él.
A fentiek mellett Bethlendi András és Toró Tibor kitértek a kétnyelvű formanyomtatványok helyzetére is, amelyek használatát a törvény előírja, de a végrehajtás tekintetében semmi előrelépés nem történt.
A Tanácsadó bizottság képviselőivel tárgyalt utolsó téma a romániai lakosság magyarellenességére vonatkozott. A szakértők, a Bálványos Intézet kutatásaira hivatkozva elmondták, hogy Romániában létezik egy üvegplafon a kisebbségi jogok elfogadásának tekintetében. A magyarellenesség nyilvánosságban való megjelenése nem kizárólag a szélsőséges pártokra jellemző, hanem rendszeresek a mérsékelt pártok politikusainak repertoárjában is.
Tekintettel arra, hogy az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének képviselői immár sorozatban másodszor találkoznak a Bálványos Intézet és az AGFI szakértőivel, elmondható, hogy a kisebbségek politikai érdekképviseletei mellett a pártpolitikailag független szakértők és jogvédők munkája kiemelt figyelmet élvez a nemzetközi szervezetek szemében.
