Összeöntötték a Magyarok Kenyeréhez felajánlott búzát Nemeshanyban
Idén a Magyarok Kenyere programban több mint 500 tonna búza gyűlt össze az ország valamennyi megyéjéből és a határon túlról – jelentette be Korinek László, a program elindítója a Veszprém megyei Nemeshanyban, ahol összeöntötték az ünnepi kenyérhez felajánlott gabonát. A vasárnapi eseményen az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége részéről jelen volt Csomortányi István szövetségi elnök és Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági és vidékfejlesztési bizottságának elnöke is, akik a jelképes búzamennyiséget vitték magukkal a Részekből és Erdélyből.
A liszt és kenyéradomány mintegy 80 ezer nehéz sorsú gyermek táplálékául szolgál majd, és több mint 130 szervezet részesül belőle.
Az ünnepi kenyérhez szükséges só a székelyföldi Parajdról, a kovász a Baranya-háromszögből, Karancsról, a víz Kárpátaljáról érkezik. Az ünnepi kenyeret a Somogy megyei Nagybajomban sütik, és Esztergomban szenteli majd meg Erdő Péter bíboros, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke.
A Magyarok Kenyere program a nemzetben élő lelki erőt és összetartozást szimbolizálja – fogalmazott az ünnepségen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsolt szerint a 2011-ben útjára indított program küldetése a keresztény nemzettudat erősítése. Mint mondta, a búza az élet és az újjászületés jelképe, ezért a program a Kárpát-medence megmaradását a nemzetben élő lelki erőt és összetartozást is szimbolizálja. Az eseményen jelen volt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke megemlítette, hogy az esemény előtti napon, szombaton Kárpátalján – a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum udvarán – tartották meg a határon túli összeöntési ünnepséget. Mellette megtisztelte az eseményt ifjabb Hubai Imre, a NAK alelnöke is. Rekord mennyiségű búzát gyűjtöttek a külhoni gazdák (83 tonna), és először sikerült azt is megvalósítani, hogy Kárpátalja minden magyar nemzetiségűek által lakott településéről érkezett felajánlás.
Kiss József Attila Nemeshany független polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a településnek mindig is nagy szerepe volt a búza őrlésében, manapság is két ép és több romos malomépület van a településen. A Csizmadia malmot, amelyben az ünnepi búzát őrlik, 1907-ben Háry Mihály molnár építtette. A malom 1952-ig üzemelt, akkor államosították, és magtárként használták. Az épületet 1972-ben az egykori tulajdonos családja visszavásárolta, 2001-ben felújították, 2003 óta malommúzeumként működik – tette hozzá Kiss József Attila polgármester.
Bihar megyéből eddig hat tonna búzát ajánlottak fel a gazdák, a Szatmár és a Szilágy megyeiek, mintegy két tonnát. A gyűjtés még folyamatban van, így az erre vonatkozó adatok csak a liszt karitatív célba juttatásakor, illetve az egyházaknak szánt úrvacsorai kenyerek kiosztásakor lesznek véglegesek.
A fentiek kapcsán idetartozik, hogy a rendszerváltás óta eltelt huszonhét esztendőt követően a nagyváradi polgároknak idén nyílik először alkalmuk nyilvánosan is ünnepelni augusztus 20-át. A Szent László Egyesület javaslatára Nagyvárad önkormányzata és több civil szervezet közös szervezésében a Szent László tér ad helyet az első ízben megszervezett ünnepnek. Ennek keretében természetesen nem maradhat el az új kenyér megáldása, illetve megszentelése, melyből minden résztvevő kaphat. A ceremónia 12.30 órakor veszi kezdetét.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete
