Tévhitek (3.)
Bár ígértük, hogy kerüljük a napi politikai témákat, ismét csak a pártpropaganda elaknásított mezejére kell lépnünk, mivel egyre-másra jelennek meg a nyilvánosság terein olyan „velőtrázó” riogatások, amelyeket egy széles körben terjengő (sőt: terjesztett) tévhit generál. Tudniillik az, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete Románia parlamentjében, ha az RMDSZ (mivel más romániai magyar párt nem fog indulni) nem éri el az 5%-os bejutási küszöböt. Azaz ha a legközelebbi parlamenti választásokon (ami a mai tudásunk szerint december 6-án lesz) nem szerzi meg az országos szinten leadott szavazatok minimum 5 percentjét. Vagyis egyhuszadát.
Nos, ez nem így van. Ugyanis az érvényben lévő választási törvény (a 2015. évi 208. számú, Törvény a Szenátus és a Képviselőház megválasztásáról, valamint az Állandó Választási Hatóság szervezetéről és működéséről című) vonatkozó artikulusa (a 94. számú) egyértelműen megfogalmazza az a) pontban, hogy a parlamenti bejutási küszöb kétféle, s mindkettő egyenrangú: vagy meg kell szerezni az összes érvényes szavazat 5%-át, vagy pedig négy (4) megyében az érvényes voksok 20%-át. (Idézzük eredetiből: „Pragul electoral reprezintă numărul minim necesar de voturi valabil exprimate pentru reprezentarea parlamentară, calculat după cum urmează: a) 5% din totalul voturilor valabil exprimate la nivel naţional sau 20% din totalul voturilor valabil exprimate în cel puţin 4 circumscripţii electorale pentru toţi competitorii electorali;” – a b) pont már a politikai és választási szövetségek számára érvényes küszöbökről rendelkezik.) Tehát ha az egyik vagy másik feltétel teljesül, akkor a választásokon elindult versenypárt bejut a román törvényhozásban. Az alsó- és felsőházi mandátumainak számát a kapott szavazatok száma dönti el, az elosztásuk megyékre bontva egy bonyolult algoritmus alapján történik.
Nos, az RMDSZ például nagyon is tudatában van ennek a kettős küszöbnek, hiszen e törvény megalkotásában részt is vett, s mintha rá is szabták volna: nem szükséges megugrania a 5%-os küszöböt, elég, ha csak a három székely megyében (Maros, Hargita, Kovászna), valamint a jelentősebb magyar lakossággal rendelkező megyékben (Szatmár, Szilágy, Bihar) jól szerepel, azaz ezek közül négyben megszerzi a voksok egyötödét. Politikai elemzők szerint a székely megyék mellé Szatmár társul, s így megvan a négy megyéből a 20 százalék, a párt túljut a küszöbön, és részt vesz a központi mandátumelosztásban. Figyelem, ez nem azt jelenti, hogy abban a négy megyében kap szenátori és képviselői mandátumokat! Az elosztási mechanizmus ugyanaz, mint abban az esetben, ha az 5%-os küszöbbel jut be a törvényhozásba. A román törvény ismert sajátossága alapján akár a színromán Tulcea vagy Giurgiu megyéknek is lehet majd tulipános képviselője, a töredékszavazatok visszaosztása nyomán. Mint arra már volt is több példa.
Kérdezhetnék: akkor miért ez a nagy és állandó riogatás az ötszázalékos küszöbbel? Nyilván kampánycélzattal történik, mert „a parlamentből való »kiesés« réme továbbra is mobilizál” (Székely Istvánt, az RMDSZ egyik főideológusát idézve), vagyis ezzel lehet lelkileg zsarolni az erdélyi magyarságot, hogy menjen el szavazni, és lehetőleg csak erre a pártra szavazzon, hogy annak politikusai megszerezhessék a parlamenti bársonyszékeket. Másként: hogy legyen benn egy magyar versenypárt is a bukaresti parlamentben. Hogy ott milyen súlya lesz? 5-6% százalékos pártként kicsi, négy megyében egyötödös pártként még kisebb.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 5 percentes küszöbnek van egy lélektani vonzata is (miként annak, hogy a jövő évi népszámlálás talál-e még egymillió magyart Romániában), de felelős tényközlőknek tilos azt a tévhitet táplálniuk, hogy csakis a voksok öt százalékával lehet bejutni a román parlamentbe. A választóknak pedig tudniuk kell, hogy az RMDSZ vezérkara már jó előre bebiztosította magát e tekintetben.
Dénes László
