Tévhitek 

A Bihar Megyei Tanács 2021. március 1-jei közleményét mondhatni felkapta és szétkürtölte az egész Kárpát-medencei magyar sajtó. Tette ezt azért, mert bár a címe nem sejttette a „nemzetpolitikai szenzációt” (Teljesen megújult a Bihar Megyei Tanács honlapja), a szöveget végigolvasók megtudhatták, hogy: „A honlap legfontosabb újdonsága, hogy magyar nyelven is olvasható.” Nos, ez egy ingó alapokon álló állítás, amiből máris tévhit kerekedett – az óvatlan sajtónak betudhatóan.

Egyrészt maga a honlap (www.cjbihor.ro) csak részlegesen olvasható magyarul itt: www.cjbihor.ro/hu. Másrészt nem csupán a nyögvenyelős hivatali bükkfanyelv teszi nehezen olvashatóvá (amit azért nem lehetett mellőzni, mert a „magyar változat” száz százalékban az „eredeti” román nyelvű honlap egyes szövegeinek fordítása), de annak sem örülhetünk, hogy maga a fordítás sok helyütt rossz, sok helyütt pedig egyszerűen ferdítés. Csak két példa: rögtön a címlapon olvashatjuk, hogy „Bihar megyében több mint 1300 barlang és barlangakna található”. Ez a „barlangakna” magyar szónak tűnik, de nem ismerik sem a szótáraink, sem a szakzsargon. Gyanítjuk, hogy a magyarul zsombolynak nevezett barlangtípusról van szó, ami a függőleges kiterjedésű aknabarlang hagyományos neve. (Ha visszamegyünk a román nyelvű honlapra, ott látjuk: „peșteri și avene”. Tehát barlangok és zsombolyok.) A másik példa a már eleve helyesírási hibát tartalmazó „Bihar Megyéről” (a megye köznév, nem írandó nagy kezdőbetűvel) menüpont „Természeti környzet” (sic!) betűhiányos almenüpontjában ötlött a szemünkbe: „A Nyugati-síkság részei, melyek a megye területén találhatóak: a Körös-menti síkság, Cserna síkság, az Ér -síksága, Nagykárolyi-síkság és a Tasnádi halomvidék.” Ebben az egy mondatba két hamis információ is szorult: Bihar megyében nem létezik „Nyugati-síkság” nevű tájegység, ez vélhetően a román „Câmpia de Vest” tükörfordítása, de ezt mind a földrajztudomány, mind a magyar köznyelv Magyar Alföldként vagy Tiszántúlként tartja számon, ennek legkeletibb, a mai romániai Bihar megyébe eső részét pedig Körösvidékként. Ezen belül a Kétkörösköz (a Fekete- és Fehér-Körös közötti sík) egyik, ma legnagyobb részt Arad megyében található kistája a Csermői-magassík, amit a román nyelvű honlap is rosszul tüntet fel Câmpia Cernei-ként, holott az helyesen Câmpia Cermeiului. Ebből lett magyarra „ferdítve” a Cserna-síkság. De mit is keres a Duna bánsági mellékfolyója, a Cserna Bihar megyében?

Sajnos a „magyarul tudó honlap” jelentős mértékben mellőzi az ősi, hagyományos, szótározott, kartografált földrajzi elnevezéseket, hely- és tájneveket, helyettük az új keletű, ma dívó román elnevezéseket fordítja, és jórészt így jár el az intézménynevek esetében is, bár ez utóbbiaknak nem is nagyon van bevett magyar alakzatuk, mert a közigazgatási nyelv sem képes követni az állandó politikai változásokat. Ugyanakkor a „Rövid történelmi áttekintés” című almenüpontot magyar ember csak elborzadva olvashatja. Az hagyján, hogy a román nemzeti legendárium megyénkre adaptált kurzusát közvetíti az olvasó felé, de bizony tartalmaz vaskos valótlanságokat is (pl. a Biharban fellelt dák várakról, fejlett dák államról, „Dákiáról” meg az itt élt törökökről, akik „jelentős szerepet játszottak Bihar gazdasági és kulturális-művészeti fejlődésében”…). A helyesírásról már nem is szólunk semmit.

Dénes László