Tévhitek (9.)
Kulturális központ lesz az irodalmi Nobel-díjas malmából – adta hírül egy rövid tudósítás címében a Kolozsváron szerkesztett Krónika. Még szerencse, hogy a rá következő mondatban sikerül némiképp tisztázni, hogy semmilyen Nobel-díjasnak nincs semmiféle malma az érmelléki kisvárosban, íme: „Kulturális központ lesz az idei irodalmi Nobel-díjas költő, az amerikai Louise Elisabeth Glück családjának érmihályfalvi malmából.”
Az ún. Gizella-malom egykoron valóban a különböző vállalkozásokat vivő Glück családé volt, ám a család a második világháború és a vészkorszak éveiben eltűnt Érmihályfalváról, szétszóródott a világban, az az ága, amelyből a díjazott amerikai költőnő származik ráadásul már a 20. század elején Amerikában kötött ki: „1900 decemberében érkezett a költőnő nagypapája és nagymamája New Yorkba. A nagypapát Glück Henriknek, a nagymamát Moskovitz Teréziának hívták. Érmihályfalvi magyar zsidók voltak” – írta Kiss Gábor a budapesti Szombat zsidó politikai és kulturális folyóiratban október 10-én. Itt jelent meg két nappal korábban a hír, hogy „magyar zsidó származású amerikai költőnő kapta az irodalmi Nobel-díjat”, de ekkor még csak annyit írtak róla, hogy: „Louise Glück 1943. április 22-én New Yorkban született Daniel Glück üzletember és Beatrice Glück (lánykori nevén Grosby) lakberendező lányaként (…). Apai nagyszülei voltak magyar zsidó bevándorlók, akik új hazájukban zöldségboltot nyitottak. Apja volt az első a családban, aki az USA-ban született.” Valójában a vecsési magyar-történelem szakos tanár, Kiss Gábor írta meg elsőként „Az Értől az Óceánig – a Nobel-díjas Louise E. Glück magyar gyökerei” című cikkében, hogy a díjazott felmenői Biharból vándoroltak ki Amerikába, de Glück Henrikről nemigen tudott, mit írni, ezért a család más tagjainak sorsát ecsetelt. Orosz Ferenc volt az, aki a világhálón is olvasható cikkhez fűzött kommentárjában pontosított: Louise Glücknek a nagyapja, Glück Henrik 1868. szeptember 7-én született Érmihályfalván, 1900-ban vándorolt ki a tengerentúlra; felesége, „Terreza (Moskovitz) Gluck” a három lányával 1902-ben ment utána, három év múlva megszületett az egyetlen fiú, Daniel Glück (1905–1985), majd még két lány. Az általa mellékelt képen „Henry Gluck” és családja 1913-ban beadott honosítási kérelme látható. Nagyítás után szépen kitetszik belőle „Francis Joseph, Emperor of Austria and Apostolic King of Hungary” alattvalójának, Glück Henriknek az útja „Er Mihalyfalva Hungary”-tól Hamburgon át a Pennsylvania nevű hajóval New Yorkig.
Egyéb pontosítások: a világsajtó egyáltalán nem említett meg magyar vonatkozásokat az irodalmi Nobel-díj idei odaítélésekor, a román média viszont nyomban Glück „romániai felmenőiről” regélt. A Kiss Gábor ominózus írásához mellékelt fotón nem a romos érmihályfalvi Gizella-malom látható (címoldali fotó), hanem a felújított, magántulajdonban lévő Kolling-malom. A Gizella-malom – hogy írásunk elejére visszautaljunk – már csak azért sem lehet „a Nobel-díjas malma”, mert utoljára a világháborút megelőző években volt a Glück család valamelyik ágáé, a kommunisták államosították, rezsimjük bukása után pedig senki sem igényelte vissza, ezért az harminc éve önkormányzati tulajdonban… megy tönkre.
Dénes László
(Címoldalon: Gizella-malom)
