Történészek egymás közt: Romsics Ignác és Szabó Ödön

Történészek egymás közt: Romsics Ignác és Szabó Ödön

Zajlik a Festum Varadinum. Az interneten szembejönnek a programokat beharangozó hírek. Valóban széles spektrumú a kínálat, a teremfoci-bajnokságtól tudományos előadásokig, a gyermekelőadásoktól rock koncertekig sok minden képviselteti magát benne, de leginkább Szabó Ödön.
Néha az az ember érzése, mintha ennek a rendezvénysorozatnak az lenne a célja, hogy Szabó Ödön szervezői zsenialitását ünnepelje. Mert ő mindenütt ott van: sportmezben rúgja a labdát, koncert közben köszönti születésnapján a sztárelőadót, beszédet mond, kezet fog, hátba vereget, és mint történész a történésszel, leül a Magyarország története című kötet szerzőjével, Romsics Ignáccal beszélgetni.
Már megszoktuk, hogy minden rendezvényre gátlástalanul rátelepszik, hogy lenyúlja az ötleteket, mások munkájának az eredményét, de azt nem tudjuk megszokni, hogy tudományos címeket és titulusokat is kisajátít magának. Megnéztük hát, ki is az a történész.

Lehet már ez is az ő műve, csak még nem tudjuk?

A magyar nyelv értelmező szótára és a WikiSzótár szerint, a történész „történelem tanulmányozásával foglalkozó szakember, tudós”. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján http://www.epalya.hu/munka/feor_megjelenit.php?feor=2543 precízebb meghatározást találunk: „az emberi társadalmak fejlődését, a nemzeti és egyetemes történelem összefüggéseit vizsgálja (…) kutatásokat végez (…) és az eredményeket publikálja.” Tanulmányait valamelyik egyetem bölcsészkarán, történelem szakon végzi, majd mesterfokozati vizsgát tesz, végül doktorál.

Az egykori Reggeli Újság egyik A nap képében éppen lyuktörténészi minőségben adja el a szakma becsületét.

Szabó Ödön, az interneten nyilvánosságra hozott életrajza szerint, a köznyelvben csak „Szorbonica” néven emlegetett Nagyváradi Egyetem diplomagyárában szerzett történelemből diplomát 1993-97 között. Ezt követően egy évig a nagyváradi Sulyok István Főiskolán tanított, 2000-től a Körösvidéki Múzeum muzeológusa lett. Politikai pályája 1998-ban kezdődött, amikor az RMDSZ megyei választmányának tagja lett, 2001-től a szervezet ügyvezető alelnöke, 2004-től pedig napjainkig ügyvezető elnöke. 1998-tól a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja, majd 2000-től önkormányzati képviselő. 2012-től parlamenti képviselő.
Szóval megfelelő tanulmányokkal nem rendelkezik, az emberi társadalmak fejlődését nem vizsgálta, tudományos kutatásokat nem végzett, így azok eredményeit sem publikálhatta. Ergo, nem történész!
Az eseményt moderáló Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője úgy tett, mintha ezt nem tudná, pedig csak fel kellett volna tenni a kérdést, ha az asztalnál ülő Romsics Ignác, a történelemtudományok doktora, akadémikus, egyetemi professzor, számtalan tanulmány és könyv szerzője történész, akkor Szabó Ödön kicsoda?
Kérdés nélkül is tudjuk a választ: egy gátlástalanul feltörekvő, félművelt politikus, aki mindent kisajátított maga körül: státuszt, címet, rangot, titulust. Aki a népszerűség hajhászása közben nem vette észre, egy olyan mű és szerző sikerében sütkérezik, amely az ellenzéki liberális értelmiség történelemszemléletét tükrözi, aki nyíltan bírálja a magyar kormány kultúrpolitikáját.
Szóval, Szabó Ödön nem történész, soha nem is lesz az, esetleg egy szégyenfolt lesz az erdélyi magyarság legújabb kori történelmében.

K. Szalárdi István

(főoldali fotó: erport.ro)

Facebook
Érintő hírportál