Egy öreg vízadó becsülete
Az Érmellék lakói az elmúlt 26 évben hozzászokhattak ahhoz, hogy a politikusok, a helyi képviselők, polgármesterek négyévente megígérnek fűt-fát, aztán az ígéretek nagy része ígéret is marad, a be nem tartásuk okát firtató kérdésekre pedig csak foghegyről érkezik válasz, ha ugyan érkezik. Nincs ez másképpen Kiskereki községben sem, ahol sok esetben banálisnak tűnő, de a szegénység határán egyensúlyozó emberek számára létfontosságú kérdésekre sem érkezik válasz. A névadó községközpont Kiserdő elnevezésű részén, a nemrég aszfaltozott út mellet van egy régi kút, ahonnan nagyon sokan hordanak vizet, különösen a száraz nyári időszakban. Illetve már csak hordanának, mert az út aszfaltozása során az építőmunkások a kút oldalán ástak egy vízelvezető árkot, ott ahol sohasem volt ilyesmi, hisz szükség sem volt rá. Az árokban nem is igen folyik esővíz, hisz a gondozása valahogy mindig elmarad, így csak a gyom veri fel. De van egy ennél sokkal kártékonyabb hatása is, ugyanis a közeli házakból az istállótrágyával, s ki tudja még miféle szennyeződéssel terhelt víz egyenesen a kútba folyik, használhatatlanná téve ezzel a vizét.
A kút amúgy is gyalázatos állapotban van, évek óta le kellett volna cserélni a deszkából készült fedelét, a rozsdaette láncról, és a hiányzó vederről nem is beszélve. A helyi lakosok közül többen évek óta kérték az illetékeseket, konkrétan a község alpolgármesterét a helyzet kezelésére, de kurta-furcsa ígéreten túl (majd megcsináljuk) mást nem tapasztaltak. Adott tehát a helyzet, ami 2016-ban így néz ki az Érmelléken: akadozó vízszolgáltatás a nyári hónapokban, egy kút, amit használhatatlanná tett a „szakértelem”, és egy községi vezetés, amely ígéreteken túl nem tesz semmit. Úgy látszik nem csak az a pár zsák cement hiányzik ami megoldhatná a gondot, de a tisztelet is, ami az adófizetőkben nem pusztán szavazógépet lát. Reménykedni abban tud az egyszeri magyar, hogy a választási kampányban hátha eszbe jut valakinek ez a gond is,és bár szavazatok reményében, de megoldják a kérdést. Ha pedig nem, a helyi lakosok annyit tehetnek, hogy a választásokon leváltják azokat, akik ugyan elvárják a státuszuknak kijáró tiszteletet, de vajmi keveset tesznek azért, hogy ki is érdemeljék azt.
Barta Béla, Asszonyvására
