Négy különböző témában tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke és Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke.
-
Csomortányi a népszámlálásról: „Azt, hogy a székelység és Székelyföld létezik, nem a román közigazgatásnak kell bizonyítanunk, hanem az – Bukaresttől függetlenül – évezredes történelmi valóság!”
A közelgő népszámlálás kapcsán Csomortányi István elmondta: annak a magyarságot érintő vonatkozásai „enyhén szólva is komoly botrányt kavartak”, hiszen mindenféle társadalmi vita nélkül, vélhetőleg az RMDSZ vezetői közül néhányan eldöntötték, hogy mi szerepeljen a kérdőíveken, de annak okait részletesen senki nem ismertette és nem is magyarázta el a szélesebb közvéleménynek.
„A román hatalom a magyarságon belül létező, történelmi-, regionális- és néprajzi szempontból pontosan körülhatárolható, fontos helyi identitásokat, a székely vagy épp a csángó önazonosságtudatot Trianon óta arra használja fel, hogy bomlassza a magyar nemzeti egységet. Épp ezért érthető és helyes álláspont lett volna azt képviselni, hogy a magyar nemzetiséget csak egyetlen formában lehessen a népszámlálási kérdőíven feltüntetni, ezzel is védekezve Bukarest ránk irányuló, szétdarabolási szándékai ellen” – jelentette ki az EMNP elnöke, majd rámutatott: ha időben és pontosan kommunikálták volna a döntéshozók, hogy miért tették le amellett a voksukat, hogy kizárólag a magyar nemzetiségi kategória szerepeljen a népszámlálási kérdőíven, akkor nem alakulhatott volna ki a mostani botrány.
„Ki kell védeni azokat a bukaresti törekvéseket, melyek megpróbálják az erdélyi magyarság etnikai egységét megbontani, s ezért nyilvánvaló, hogy néprajzi, regionális sokszínűségünk ellenére is, amikor a román hatóságok kérdeznek, mi mind magyarok vagyunk, és ez nem jelenti azt, hogy ne lennénk székelyek is egyben. Azt ugyanis, hogy a székelység és Székelyföld létezik, nem a román közigazgatásnak kell bizonyítanunk, hanem az – Bukaresttől függetlenül – évezredes történelmi valóság” – jelentette ki Csomortányi István.
A politikus rámutatott: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megszólalásai csak zavart keltettek az ügyben, hiszen először maga is azt nyilatkozta, hogy székely létére magyarnak fogja vallani magát, majd a félreértések okozta közfelháborodás nyomán, a tisztázás helyett, azonnal visszavonulót fújt és jelezte, hogy kezdeményezi: a székelyek székelynek is vallhassák magukat. Csomortányi elmondta, dokumentumok bizonyítják, hogy az a kormányhatározat-tervezet, amely a felháborodást okozta, az RMDSZ részvételével és jóváhagyásával született, csak épp a megszokott hatalmi gőg és arrogancia miatt „elfelejtették” azt egyeztetni a szélesebb nyilvánossággal és az RMDSZ-től független szakemberekkel, sőt, bár elviekben az RMDSZ frakcióját is tájékoztatták a népszámlálási kérdőívek tervezett összetételéről, az Erdélyi Magyar Szövetség két parlamenti képviselőjét (Zakariás Zoltánt és Kulcsár-Terza Józsefet) mégsem informálták, hiába tagjai az RMDSZ képviselőházi frakciójának.
„A népszámlálás eredménye döntő hatással lesz az erdélyi magyar közösség következő évtizedére, ezért jó lenne, ha a további botrányok elkerülése végett sokkal nagyobb odafigyeléssel, felelőségteljesebben kezelné az ügyet a kormánypárti RMDSZ” – mondta Csomortányi.
-
2021-es demográfiai adatok Nagyváradon: a Covid-19 háborús állapotokat okozott
Zatykó Gyula elmondta: az elmúlt években rendszeresen kikérik az előző évek demográfiai adatsorait, melyek – a magyarság szempontjából – nem sok örömre adnak okot.
„Az elhalálozási számokból látszik, hogy a 2021-ben tomboló járvány háborús állapotokra jellemző számokat eredményezett, hiszen míg 2017 és 2019 között 1900 körül mozgott az éves elhalálozások száma, addig ez 2020-ban 2200 fölött volt, míg 2021-ben már meghaladta az 5000-et is. Ugyanakkor a születésszámok is sötét jövőt jeleznek, hiszen míg tíz évvel ezelőtt hozzávetőlegesen 1800 gyermek született Nagyváradon – magyarok és románok összesen –, addig ez a szám 2021-re 1230-ra apadt” – ismertette az adatokat Zatykó Gyula.
A sajtóeseményen elhangzott: Nagyvárad összlakossága – csupán az elhalálozások és a születések különbözete miatt – 2021-ben 3800 fővel csökkent, s ez a számadat nem foglalja magába a be- és elvándorlás miatt keletkező, egyébként szintén a város lakosságának csökkenését előidéző számokat.
„Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a születésszámok magyar tekintetben bár alacsonyak Nagyváradon, hosszú ideje stagnálnak: átlagosan évi 120-150 magyar újszülöttet anyakönyveznek Szent László király városában. Mivel a 90-es évek elvándorlási hullámai épp a gyermekvállalás előtt álló korosztályokat érintették súlyosan, ezért Nagyváradon jelenleg fele annyi magyar gyermek születik, mint amennyi indokolt lenne egy ekkora közösség esetében” – mutatott rá Zatykó Gyula.
Ehhez kapcsolódva Csomortányi István hozzátette: összességében megállapítható, hogy miközben a magyar születésszám többé-kevésbé egy igen alacsony szinten stagnál, a teljes nagyváradi születésszám folyamatosan csökken (az elmúlt tíz év során több mint 30%-kal), a nagyváradi közép- és hosszútávú oktatási stratégia kialakításához pedig elengedhetetlen ezen demográfiai adatok pontos ismerete, a Néppárt helyi szervezete pedig épp ezért vállalta magára a számsorok elemzését és kiértékelését.
-
Áfacsökkentést javasolnak a kisgyermekeket nevelő szülők megsegítése érdekében
Csomortányi István elmondta: mivel az Erdélyi Magyar Néppárt és ezzel együtt az Erdélyi Magyar Szövetség is elkötelezte magát a családok védelme mellett, az EMSZ parlamenti képviselőit (Zakariás Zoltánt és Kulcsár-Terza Józsefet) arra kérte, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy egy törvénymódosító javaslattal a tejpor és pelenka ÁFÁ-ját a jelenlegi 9%-ról és 19%-ról 5%-ra csökkentsék.
„Ugyan a javaslat nem oldja meg a mindennapi anyagi gondokat, de a kis segítség is segítség, és mivel mi nem vagyunk kormányon, a magunk eszközeivel kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy könnyítsünk a gyermekeket nevelő családok helyzetén, az említett két, a kisgyermek-nevelésben nélkülözhetetlen termék ára pedig, két gyermek esetében, akár az 1000 lejt is elérheti havonta” – mondta a Néppárt elnöke.
- Fű alatti oktatási átalakítás Nagyváradon: az EMNP elsősorban a módszert ellenzi
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének kezdeményezésére fontos oktatási átalakításra készülnek Nagyváradon: a jövő tanévtől Szabó Ödön parlamenti képviselő nyomására a Iosif Vulcan Főgimnáziumban (a pedagógiai líceumban) megszűnik a magyar nyelvű oktatás, mely átkerül az Ady Endre Elméleti Líceumba.
„Ennek helyességéről vagy helytelenségéről lehet vitát folytatni, ám az ügy súlyosságát elsősorban nem az adja, hogy öt évtized után megszűnik a magyar tagozat a pedagógia líceumban, hanem az, hogy mindezt fű alatt, titokban viszik végbe, pártközpontbéli utasításra, a tanárokkal, diákokkal és szülőkkel való egyeztetést teljesen megkerülve. Meggyőződésünk, hogy a pedagógusoknak, a diákoknak és a diákok szüleinek is joguk van tudni arról, hogy mi történik az iskolában, méltatlan őket kihagyni ebből a folyamatból, s tűrhetetlen, hogy erről a sajtóból kell értesülniük” – hangsúlyozta Csomortányi István.
Elhangzott: a nagyváradi magyar oktatási színteret tekintve két koncepció áll szemben egymással. Az egyik szerint úgy kell önálló intézményeket építeni, hogy közben a magyar tannyelvű oktatás elérhető marad valamennyi városrészben, hogy azok a szülők is magyar osztályokba járathassák gyermekeiket, akiknek nem áll módjukban a belvárosba vinni az iskoláskorúakat, a másik koncepció értelmében pedig a diákok érdekeit az szolgálja, ha egy-egy intézményben koncentrálódik a teljes magyar nyelvű általános és középiskolai oktatás, függetlenül attól, hogy annak a város lakótelepein mi a következménye.
2000 és 2010 között hét általános iskolai magyar tagozati vonal szűnt meg a nagyváradi városrészekben, s akik nem tudták megoldani, hogy a belvárosi magyar osztályokba járjanak gyermekeik, azok román tannyelvű osztályokba iratták őket.
„Egy magyar tagozat felszámolásának a kérdése tehát bonyolult és számos szempontot figyelembe kellene venni annak vizsgálatakor, így jó lett volna, ha egy ilyen fajsúlyos kérdésben, mint a pedagógiai líceum magyar tagozatának felszámolása, széles körű vitára és részletekbe menő tájékoztatásra is sor kerülhetett volna. Az EMNP ezúttal elsősorban nem a magyar nyelvű szakoktatás centralizációját kritizálja, hanem az eljárást, a módszert, amellyel ezt véghez viszik, és amely sokat elárul a kezdeményezők polgárokról alkotott lekezelő véleményéről is” – jelentette ki Csomortányi.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
