Egy referensi poszt személyre szabásával gyakorlatilag polgármesteri tanácsadóként alkalmazva szorítottak helyet a tűz közelében, az érmelléki kisváros önkormányzatában Nyakó József volt érmihályfalvai polgármesternek – számolt be róla a Bihoreanul (nem, még véletlenül sem a Bihari Napló). A jelek szerint az érmihályfalvaiak tovább „élvezhetik” a volt polgármester „értékes útmutatásait” amiket minden bizonnyal Karsai Attila, volt alpolgármester, jelenlegi ideiglenes városvezető sem nélkülözhet. Saját elmondása szerint ugyanis az ő ötlete volt ilyen módon a hóna alá nyúlni volt főnökének, de mi élünk a gyanúperrel, hogy mindkettejük valódi főnöke, Szabó Ödön hozta meg ezt a döntést, aki az elmúlt hetekben mindennapos vendég volt Érmihályfalván.
Ez az eljárás önmagában is megér egy misét, de Romániában már csak az abszolut naivak hiszik, hogy egy referensi vagy bármilyen más, akár a legjelentéktelenebbnek is tűnő önkormányzati állás is a törvények betűje, vagy ami még fontosabb lenne, annak szelleme szerint kerülhet betöltésre. A velejéig korrupt román közéletben az Érmellék RMDSZ-es önkormányzatai iskolapéldái a nepotizmus és a pártosság kártékony hatásainak, hiszen három évtizede gyakorlatilag majd minden községben ez a két kritérium, amely alapján valaki a helyi önkormányzat alkalmazottja, esetleg bennfentese lehet: kinek a rokona, illetve mennyire hűséges a tulipános párthoz, hány szavazatot tud szállítani adott esetben?
Nyakó József nyilván „érdemei” elismeréseképpen kapta ezt a posztot, ahol minden bizonnyal éppen annyira sehogyan sem teljesít majd, mint polgármesterként. Jellemző ugyanis a Nyakó félékre, hogy nem csupán hibátlannak, és pótolhatatlannak hiszik magukat, de meggyőződéssel vallják, hogy ők a legjobbak az adott pozícióban, így Nyakó is természetesnek, valamiféle torz igazságszolgáltatásnak éli meg, hogy most visszasegítik a helyi döntéshozatal sáncai mögé. A műveletlen és szűk látókörű emberek gőgjével minden bizonnyal személyes sértésnek élte meg leváltását, így most elégedett lehet, hiszen a párt, és annak egyszemélyes bihari kisistene nem hagyta cserben. Az már a legkevésbé sem érdekli, hogy a nevével fémjelzett korszak mit hagyott maga után, mi az amit a pártatlan kivülálló azonnal észrevesz ha csak átutazik a nem kis aránytévesztéssel az Érmellék fővárosának aposztrofált Érmihályfalván. Egy poros, rohamosan fogyatkozó lakosságú, alapvető civilizációs vívmányokat nélkülöző, szegény, jobb sorsra érdemes vidéki kisváros Érmihályfalva, ahol a fejlődés, vagy csak a felzárkózás legalapvetőbb feltételei is hiányoznak.
Hiányoznak, mert a várost és a kistérséget saját személyes hűbérkbirtokukként kezelő párt (RMDSZ) képviselői Nyakó Józseffel az élen semmit, vagy a semminél is kevesebbet tettek azért, hogy ezeket megteremtsék, sőt amit lehetett elszabotáltak belőlük, egyedül a hatalmon maradás, és az ehhez szükséges minimális presztizsberuházások érdekelték, és érdeklik mai napig őket. Ami épül, vagy megújul az is túlárazottan, vontatottan, évekig vagy évtizedekig épül, közvetlen gazdasági haszna pedig nincs, vagy minimális. Nincs ipari park, körgyűrű, nincsenek beruházások, nem jönnek sem hazai sem külföldi cégek munkahelyet teremteni, befektetni Érmihályfalvára így nincsenek jól fizető munkahelyek sem. A fiatalok éppen ezért otthagyják a várost, és ezen nem segít száz hazaváró édesanya szobor sem. Van viszont cserébe felvett sokmilliós hitel, amit a megnyert pályázatok önrészének kifizetésére fordít a város, amely önrészek volumenét három alkalommal is megemelték, 2019-ben, 2020-ban, és 2021-ben is. Magyarán még ami megépül is nagy nehezen, azért is egyre többet és többet fizetnek ki az érmihályfalvai polgárok, adók és illetékek révén. Most éppen egy 12 millió lejes, napi kamatozású úgynevezett revolving (rulírozó) hitel felvétele lóg a levegőben, amit természetesen szintén a helyi lakosok fizetnek majd vissza, kamatostól ..
Na de van remény: pandémia és háború, gazdasági és energiaválság meg sem kottyan Érmihályfalvának, mert jó kezekben a város: Nyakó József majd biztosan olyan tanácsokat nyújt ezentúl, amelyek megvédik a város minden lakosát a bajoktól, és elindítják a fejlődés, a felvirágzás útján a közösséget. De ha nem az sem baj, Nyakó úr (vagy inkább elvtárs?) biztosan jó fizetést kap majd a semmiért, és nyugdíja is szépen kikerekedik majd. A többiek meg menjenek a cipőgyárba, vagy ahogyan korábban már tanácsolta, hinduk bütykös lábait mosni, a ködös Britanniába…
K. Sz. I.
