Újra beterjesztjük az autonómiatervezeteket!

Mint ismeretes, a bukaresti képviselőház plénuma csütörtökön elutasította (a szenátus plénuma pedig várhatóan pénteken utasítja el) Székelyföld területi autonómiájára, valamint az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.

Zakariás Zoltánnak, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökének, parlamenti képviselőnek a kezdeményezésére december 20-án a román képviselőházban iktatásra került a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának kerettörvénye és a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott Székelyföld autonómiastatútuma. Ezt követően – megalázó gyorsasággal, a házszabály rendelkezéseinek többrendbeli megszegésével, szélsőségesen magyarellenes indulatok, bekiabálások közepette és elsöprő többséggel – a bukaresti képviselőház plénuma december 28-án mindhárom tervezetet érdemi vita nélkül elutasította. A történtek kapcsán az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Elnöksége megállapítja:

1.)   A román honatyák elutasító szavazataikkal, valamint magyarellenes kirohanásaikkal újra bebizonyították: noha Románia folyamatosan igyekszik azt a látszatot kelteni a nemzetközi fórumokon, hogy úgynevezett „mintaállamként” példásan megoldotta a területén élő őshonos nemzeti közösségek helyzetét és jogaik széleskörű biztosítását, a valóság azonban ezzel szöges ellentétben áll, hiszen az erdélyi magyarok megmaradását és közösségünk fejlődését egyedüliként biztosítani alkalmas önrendelkezésről nem hajlandóak még csak vitát sem folytatni.

2.) A történtek ellenére továbbra is valljuk: autonómiatörekvésünk a Románia melletti lehető leghatározottabb lojalitás-nyilatkozat, az önrendelkezés pedig nem az ország egységét veszélyezteti, hanem régióink fejlődését, közösségeink megmaradását hivatott biztosítani.

3.)   Románia – alkotmányának 6. cikkelyében – elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, kiteljesítéséhez és kifejezéséhez. Az erdélyi magyarok jogos önrendelkezési igénye ezzel összhangban kerül újra és újra megfogalmazásra mindaddig, amíg az ország döntéshozói is belátják: a békés együttélés és az ország stabilitása is megkívánja a teljeskörű autonómia megteremtését.

4.)   Az erdélyi magyarok önrendelkezésért folytatott küzdelme nem példa nélküli. Európa számos országában ismertek a különböző – megvalósult – autonómiaformák, amelyek az adott régiókban gazdasági fellendülést, a többség és kisebbség közti rendezett viszonyokat, valamint kulturális sokszínűséget eredményeztek. Amikor a magyarellenességből újra jelesre vizsgázott bukaresti döntéshozók az erdélyi magyarok autonómiaigényére mondanak nemet, akkor azzal egyidőben ezekre a jó példákra is nemet mondanak – biztos kézzel vezetve ki Romániát Európából.

5.)   Mi, erdélyi magyarok, az elmúlt bő száz esztendőben számtalanszor megtapasztalhattuk, hogy csak akkor lehetünk képesek hosszútávú eredményeket elérni, ha rendezzük sorainkat, megteremtjük a lehető legszélesebb körű magyar–magyar együttműködést, és egyetlen pillanatra sem mondunk le nemzetstratégiai jelentőségű célkitűzéseinkről. Széleskörű önrendelkezésünk kivívása e céljaink közül is a legfontosabb, az Erdélyi Magyar Szövetség képviselői pedig ennek megfelelően végzik munkájukat az élet minden területén. Az autonómiaküzdelmet folytatjuk az önkormányzatok és a bukaresti döntéshozatal szintjén is, így az EMSZ – elnökének és parlamenti képviselőjének révén – vállalja, hogy újra beterjeszti az autonómiatervezeteket – ezzel is hangsúlyozva abbéli meggyőződésünket, hogy jelenünk problémáira egyetlen megoldás van: az autonómia.

Az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Elnöksége

Facebook
Érintő hírportál